Gyula Pekár

Gyula Pekár
Gyula Pekár
	1913, fotografoval Ferenczi Szépirodalom
Narození	8. listopadu 1866; Debrecín
Úmrtí	19. srpna 1937 (ve věku 70 let); Budapešť
Místo pohřbení	Hřbitov Kerepesi
Povolání	politik, novinář, spisovatel
Národnost	maďarská
Politická příslušnost	Liberální strana; Národní strana práce
Manžel(ka)	Paula von Falkenberg
Rodiče	Imre Pekár Rozsnyói, Emmy Pekár
	multimediální obsah na Commons
	Seznam děl: SKČR \| Knihovny.cz
	Některá data mohou pocházet z datové položky.

Gyula Pekár Rozsnyói (8. listopadu 1866 Debrecín – 19. srpna 1937 Budapešť) byl maďarský politik, spisovatel, novinář, poslanec, ministr, člen korespondent Maďarské akademie věd.

Životopis

Narodil se v rodině Imreho Pekára (1838–1923) a Emmy rozené Pekárové (1841–1889). Jeho sourozenci byli: Imre (1865–1939), Kálmán (1867–1867), Margit (1869–1870), Jenő (1871–1873) a Alice Bíró (1879–1960). R. 1906 se oženil s Paulou rozenou von Falkenberg (1868–1949) – vdovou se čtyřmi dětmi, spolu děti neměli.

Gyula Pekár absolvoval školní docházku v Debrecíně, Budapešti a Bostonu, práva studoval ve Vídni a Budapešti. Tři roky byl advokátním koncipientem, poté se pod vlivem Zsigmonda Justha začal věnovat literatuře a v roce 1891 nastoupil jako novinář do Magyar Hírlap, který založil a redigoval Gyula Horváth. Cestoval po Evropě, tři roky studoval na Sorbonně a ovládal pět evropských jazyků. V roce 1899 král František Josef I. nobilitoval jeho otce Imreho a jeho potomky přídomkem Rozsnyó. V roce 1901 se stal členem Kisfaludyho Társaságnak a Petőfiho Társaságnak, (předsedou byl v letech 1920–1936). V témže roce se jako člen liberální strany stal poslancem za volební obvod Somlóvásárhely ve Veszprémské župě (1901–1905). V následujících volbách získal mandát v parlamentu za volební obvod Técső v župě Máramaros (1910–1918).

V letech 1918–1935, s výjimkou období Astrové revoluce a Maďarské sovětské republiky, byl poslancem za Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1919–1922), Egységes párti (1922–1932) a poté za Nemzeti Egység Pártja (1932–1939). Jako předseda Fehérház Bajtársi Egyesület se podílel na Fridrichově puči 6. srpna 1919. Od srpna 1919 do června 1921 byl státním ministrem pro náboženství a školství. Od 27. srpna 1919 do 24. listopadu 1919 působil jako ministr bez portfeje ve Friedrichově vládě, jako ministr vedl jednání s Ententou. Byl stálým zástupcem Maďarska ve Společnosti národů. V roce 1925 ho jmenovali předsedou dozorčí rady Filmipari Alap. Ve 20. letech 20. století se stal jednou z vůdčích osobností Turániho Társaságnak – maďarské zahraniční společnosti, a byl také členem Magyar Mickiewicz Társaságnak, jejímž cílem bylo podporovat polsko-maďarské vztahy.

Gyulův skromný spisovatelský talent byl oceněn – podle jeho dramatu A táncz (premiéra 1901) byl natočen film, k dalším dílům patří A szép Pongráczné krinolinja (premiéra 1931) a A kölcsönkért kastély. Většina jeho her, povídek a románů vyšla v nakladatelství Singer a Wolfner. Zároveň je pamětihodná Adyho zdrcující kritika: "člověk je nucen přijmout Ference Herczega jako spisovatele jen proto, že jím je Gyula Pekár".

Ocenění (výběr)

Cena MTA Péczelyho (1910)
MTA Vojnitsova cena (1915, 1921)

Dílo (výběr)

A táncz: történeti tanulmány három szakaszban. Budapest: Uránia Magyar Tudományos Színház, 1901, 65 o.
Livió főhadnagy: regény két kötetben. Budapest: Singer és Wolfner, [1901] (Ser, Egyetemes regénytár; XVI. 10–11. sz.) Egybekötve
Pasztellek: [elbeszélések]. Budapest: Singer és Wolfner, 1902, 283 o. (Ser. Színes könyvek)
A táncz: La danse: conférence historique en trois parties / par Gyula de Pekár; [éd. par] Théâtre Scientifique Hongrois "Urania". Budapest: Théâtre Scientifique Hongrois "Urania", 1903. 63 o. ill.
Mátyás és Beatrix. Történeti dráma négy felvonásban, előjátékkal. Budapest: Singer és Wolfner, 1904
Bizánc kulturája. Budapest: Franklin-Társulat nyomdája, 1907
Hatalom: regény. Budapest: Singer és Wolfner, 1917, 32 o. (Milliók könyve; 25.)
Delilah nyoszolyája és egyéb elbeszélések: [új lenyomat] Budapest: Singer és Wolfner, 1918, 157 o. (Ser. Egyetemes regénytár 21. 11. sz.)
Magyar költők szerelmei: [elbeszélések]. [Budapest]: Singer: Wolfner, [1920], 183 o.
Lord Burlington arcképe: regény. Budapest: Singer és Wolfner, 1925, 158 o.
Liliomos asszony (olasz) La dama del giglio. Idillio rococo / Gyula Pekár; trad. de Franco Vellani Dionisi. Bologna: Cappelli, 1928, 243 o. (regény)
Tisza István végnapjai. Debrecen: Városi Nyomda, 1932, 15 o. (Ser. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai ; 5. köt. 4. sz.)
Amazon cárnők: elbeszélések. Budapest: Singer és Wolfner, 1937, 92 o.
Ultima canzone: elbeszélések. Budapest: Singer és Wolfner, 1939, 267 o.
Himfy szerelmei. Budapest: Interim, [1990], 29 o. (Ser. Diana regénytára: 0865-6290; 1.)

V češtině

Bílá dáma: román – přeložil A. B. Šťastný. Jílemnice: Alois Neubert, 1901
Atalantin polibek – úvod František Sekanina; ze sbírky Atalantin polibek př. Karel Šarlich; in: 1000 nejkrásnějších novel... č. 66. Praha: J. R. Vilímek, 1914

Odkazy

Reference

V tomto článku byly použity překlady textů z článků Pekár_Gyula na maďarské Wikipedii a Gyula_Pekár na německé Wikipedii.

Literatura

Magyar Életrajzi Lexikon
Schöpflin Aladár: Pekár Gyula. Nyugat, 1937/9. sz
Nemzetgyűlési almanach 1920–1922
Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927
Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft. – Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876–1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891–1914. Hornyánszky Viktor
Tilhof Endre: Devecseri életrajzi lexikon. Devecser, Devecser Város Önkormányzata és a Városi Könyvtár, 2007.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Externí odkazy

Obrázky, zvuky či videa k tématu Gyula Pekár na Wikimedia Commons
Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1600. o.
Királyi Könyvek
Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum